Rufus Parnell "Parnelli" Jones
1933.08.12. - 2024.06.04.

Születési hely: Texarkana, Arkansas, USA

Rufus Parnell Jones néven látta meg a napvilágot. A Kalifornia-i Torrance városában nevelkedett.
Versenyzéssel 17 éves korában kezdett el foglalkozni. Első versenyét a Gardena-i Carrell Speedway-en futotta. 1950-ben több szériában is versenyzett, sok tapasztalatot szerezve. A NASCAR Pacific Coast Late Model Series-ben 15 versenyt nyert.
A következő szezonokat a nyugati parti Stock Car, Midget és Sprint Car pályákon töltötte. Az 1959-es Ascot-i versenyeken rendre győztesként fejezi be a versenyeket. A NASCAR Pacific Coast Late Model sorozat Gardenia-i versenyein sem talál legyőzőre.
1960-ban folytatja a Sprint és Midget versenyzést J. C. Agajanian támogatásával. Ebben a szezonban már főleg az USAC égisze alatt futó Sprint (Midwest és Eastern sorozatokban) és Midget versenyeket látogatja. Természetesen a győzelmek sem kerülik el. A sprint versenyzést 1964-ig, míg a midget versenyzést 1965-ig folytatja.
Első USAC bajnoki versenyét 1960-ban Milwaukee-ban futotta le a Fike Plumbing csapat autójával. Csak a 16. lett. Ez az év volt egyben az első szezonja is. A Sacramento-i versenyen a 2. helyen intették le. Összesítésben a 18. helyig jutott.
1961-ben már az USAC-ban is Agajanian égisze alatt versenyzett. Vegyes szezont futott Langhorne-ban és Sacramento-ban a 2. helyen végzett. A Phoenix-i versenyt pedig megnyerte. És egy pole-t is feljegyezhetett Springfield-ben. A szezont a 9. pozícióban zárta.
1962 már sikeresebb évadot hozott, négy pole (Indianapolis, Syracuse, ISF és Phoenix). Az ISF (Indiana State Fairgrounds) pályán futott Hoosier Hundred versenyt pedig megnyerte. A szezon első harmada pazarra sikeredett a hat Top 5 helyezéssel. A szezon hajrájában két verenyen is műszaki hiba miatt kényszerült feladni a versenyeket. Így csak az összetett 3. helyét tudta megszerezni.
1963-ban elhódította a Borg-Warner trófeát, megszerezve egyetlen Indy500 győzelmet. Az 500 mérföldes száguldást pole-ból indulva nyerte. A szezon viszont inkább visszaesés volt, hiszen rendre az autó meghibásodásával küszködött. Év közben indult a Sebring-i 12 Órás versenyen és még több Stock Car versenyen is. A híres Pikes Peak-i hegyi versenyt megnyerte, új Stock Car sebességrekordot állítva fel.
1964-ban még mindig akadtak műszaki problémák az autójával. Indianapolis-ban például a pit-ben kigyulladt az autója, így feladni kényszerült a versenyt. Legmegbízhatóbb technika egy Lotus RE gép volt, három pole-t és két győzelmet (Trenton és Milwaukee) szerzett vele. Októberben megnyerte a bajnokságon kívüli 200 mérföldes Riverside-i versenyt egy Shelby Cobra-val. Az USAC Stock CAr bajnokságában hét versenyt nyert. A Turkey Night Grand Prix (Midget Car) verseny első helyét is bezsebelte.
1965-ös szezonban már csak pár versenyen vett részt. Az Agajanian/Hurst csapat Lotus gépével Indianapolis-ban a 2. helyen futott be, majd szerez egy győzelmet a Milwaukee első versenyen, a másodikon pedig pole-ból indulhatott. A Mecom csapattal pedig Stock Car versenyeken indult.
1966-ban mindössze három verseny erejéig szállt ringbe. Az eredmények csalódást keltőek voltak. Viszont Midget Car versenyeken remekelt, kilenc versenyből 5-öt nyert, köztük más második alkalommal a Turkey Night versenyt. A bajnokságban a 14. lett úgy, hogy a szezon 65 versenyéből csak kilencen vett részt. A Mecom csapat Lola T70-es autójával Can-Am versenyeken is rajthoz állt.
1967-ben Andy Granatelli csapatával indult az Indy500-on egy Praxton turbinás autóval. A 196. körben kiesik, de így is a 6. helyen végzett. Bud Moore csapatával Trans-Am versenyeken indult, de emellett a Can-Am bajnokságban is versenyzett. A Daytona-i 300 mérföldes versenyen a 3. helyen zárt, Dan Gurney csapattársaként. Ebben az évben kipróbálja magát Off-Road versenyeken is.
1968-ban folytatja az Off-Road versenyzést egy Ford Bronco volánja mögött. Emellett a Trans-Am versenyeket sem hanyagolja el. A mexikói Baja 1000-es versenyt megnyeri.
1969-ben üzleti partnerével, Velko "Vel" Miletich-el együtt megalapítják a Vel's Parnelli Jones Racing-et. A Trans-Am versenyeken kiválóan szerepel Bud Moore Ford Mustang versenygépével. Két versenyt is nyert, Michigan és Donnybrooke.
1970-ben folytatja sikeres Trans-Am szereplését, öt győzelmet zsebelve be. De csapatát sem hanyagolja el, sőt, győzelemre vezeti. Al Unser tíz versenyt nyerve, köztük az Indy500-at, bajnok lett. Hatalmas siker ez egy újonc csapatnak.
1971-ben ismét bajnok lett a csapat. Ekkor Joe Leonard vezette győzelemre a csapatot. A szezon során összesen hat versenyt nyertek, Al Unser ötöt, Joe Leonard egyet. Al Unser másodszor hódította el az Indy500 trófeáját.
A Parnelli csapat begyűjti zsinórban 3. bajnoki címét 1972-ben, mivel Joe Leonad duplázott. Leonard kilenc versenyt teljesített, ebből mindössze egy kiesése volt. A többi versenyen minden alkalommal a Top 5-be hozta be az autóját, három győzelmet szerezve.
1973-ban szerényebb szezon következik, pedig kiváló versenyzői vannak, Al Unser, Joe Leonard és Mario Andretti. De csak két győzelmet sikerül szerezniük (Al Unser 1, Mario Andretti 1). Parnelli újra részt vesz a Baja 1000 mérföldes versenyen és ismét megnyeri.
1974-ben már nem csak az USAC sorozatban, hanem a Formula-1-ben is versenyezteti csapatát Mario Andretti-vel a volán mögött, igaz ekkor csak egy versenyen vesznek rész. A következő szezon nagy részén versenyeznek, de kevés sikerrel. 1976-ban már csak egy versenyen vesznek részt és ezzel le is zárult az európai kaland.
A csapat 1976-ban bezárta kapuit.
Jones 1988-ban részt vesz amerika két legnagyobb Stock Car versenyén, a 24 órás Daytona-i és a 12 órás Sebring-i versenyen is.
És ezzel lezárult versenyzői karrierje is.
Fia követi édesapját versenyző pályán, P.J. Jones néven.

Bajnok: -
Indianapolis 500 győzelem: 1963

Rajtok: 59
Győzelmek: 6
Pole: 12
Pontok: 6783

Csapattulajdonosként:
Bajnok: 1970, 1971, 1972
Indianapolis 500 győzelem: 1970, 1971

Cimei:
1990, International Motorsports Hall of Fame
1991, National Sprint Car Hall of Fame
1992, Motorsports Hall of Fame of America
1961, Indianapolis 500 co-Rookie of the Year
1964, USAC Stock Car champion
1960, 1961, 1962 USAC Sprint Car Series Champion
1976, Off-road Motorsports Hall of Fame
2001, West Coast Stock Car Hall of Fame
2001, International Midget Auto Racing Hall of Fame